Tablettába zárt napfény

Két-három évvel is nőhetne az átlagos élettartamunk, ha elegendő D-vitamin lenne a szervezetünkben. Mi, magyarok – különösen a városi emberek – még nyáron is D-vitamin-hiánnyal küzdünk: a lakosság 80%-ának szervezetében van belőle a szükségesnél jóval kevesebb. Miért kell erre különösen figyelni?

Dr. Anu Prabhala, a New York- i Állami Egyetem kutatója öt olyan pácienst kezelt, akik gyengeség és kimerültség miatt kerekesszékbe kényszerültek. A vizsgálatok során kiderült, hogy valamennyien súlyos D-vitamin-hiányban szenvedtek. A betegeket heti 50 000NE D-vitaminnal kezelték, és hat héten belül mind az öten visszanyerték mozgásképességüket.

Egy, az Egyenlítő környékén nevelkedő tízéves kislány feleakkora valószínűséggel lesz életében rákos, mint az északi féltekén élő, hasonló korú társa. Nyolcvan százalékkal kisebb a kockázata annak, hogy élete első harminc évében kialakul nála az 1-es típusú cukorbetegség, sőt ha nem jön közbe valami véletlen baleset vagy kezeletlen betegség, várhatóan 7%-kal hosszabb ideig is fog élni. Pedig az Egyenlítő környékén élő kislány valószínűleg nem ismeri a számítógépet és a kozmetikumokat, nem jár egyetemre, és nem tudja, mi az a fényvédő faktor. Északi féltekén élő társa kiváló iskolákba jár, egészségesen táplálkozik, és mégis nagyobb egészségügyi veszélyekkel kell számolnia: az emlő- és petefészekráktól kezdve a depresszión, az elhízáson, a csontritkuláson át a szívbetegségig.

Mindkét megdöbbentő példát Michael F. Holick A nélkülözhetetlen D-vitamin című könyvében olvastam. A professzor harminc évvel ezelőtt azonosította a D-vitamin szervezetünkben előforduló aktív formáját; azóta kutatja a hiánnyal kapcsolatos rendellenességeket, és úgy tarja, ez a világ leggyakoribb egészségügyi problémája. A könyvben nincs szó a magyar helyzetről, pedig az is súlyos: a lakosság 80%-ának, különösen a városban élőknek a szervezetében jóval kevesebb a D-vitamin, mint kellene.

A D-vitamin ötszázmillió éve van jelen a Földön. Az egysejtű tengeri lényekben is megtalálható, ahol az UV sugárzástól védi az adott sejtet. A D-vitamin ugyanis megfogja az UVB fotonokat, és ezáltal megóvja a sejtet a roncsoló hatástól. Később kiderült, hogy a többsejtű szervezetekben a D-vitamin gátolja a sejtek osztódását, szaporodását, ám eközben serkenti azok specializálódását, vagyis a sejt-típus kialakulásának folyamatát. Ha ezt a kettőt összerakjuk – azaz hogy a sejtek osztódását, szaporodását gátolja, viszont a specializálódást serkenti –, valójában daganat-ellenes hatásról beszélünk. Vizsgálatok során kiderült, hogy D-vitamin-hiányos állapotban 30-35%-kal nagyobb a vastagbélrák, az emlő- és petefészekrák, valamit más egyéb daganat előfordulási gyakorisága is. Ez a nagyon fontos információ arra késztette a kutatókat, hogy D-vitamin analógokat állítsanak elő daganatkezelésre.

A bőrünkben az UVB sugárzás hatására képződik az előanyagból D-vitamin. Télen még a napfényes napokon sem elegendő az ultraibolya sugárzás ahhoz, hogy ez a folyamat megindulhasson; a mi éghajlatunkon erre sajnos csak a június – július – augusztusi napsütés elég. Valójában tehát mindenki D-vitamin-hiányossá válik télen, és sokan ezt nyáron sem pótolják, hiszen mindannyiunkat arra kondicionáltak, hogy a napozástól bőrrákunk lesz. Ez azonban csak akkor fenyeget, ha minden nap több óra hosszat fekszünk a napon, a megfelelő mennyiségű D-vitamin létrejöttéhez viszont napi 15 perc napsütés is elegendő. Nem is kell az egész testünket kitenni a napnak: elég a karunkat, az arcunkat vagy a lábunkat. Ahogy öregszünk, bőrünk a korral egyre vastagodik, és az UVB sugárzás nehezebben hatol át rajta, így egyre kevésbé képes D-vitamint szintetizálni. Persze, ez is szerepet játszik az időskori D-vitamin-hiány kialakulásában; a 65 év felettieket nevezhetjük ebből a szempontból idősnek.

Mivel napozással nem lehet ezt az adalékot túladagolni, nincs semmi baj azzal, ha valaki a biztonság kedvéért D-vitamin-készítményeket is szed. A legfrissebb ajánlások szerint a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt legalább napi 1000NE D-vitaminra van szükségük; Holick professzor saját véleménye szerint mindenki nyugodtan szedhetne napi 5000NE mennyiséget, akár rendszeresen is. Pácienseinek általában a napi 1000-2000NE szedését javasolja, egy 400NE egységet tartalmazó multivitamin tabletta szedése mellett. A tudós tavasszal, nyáron és ősszel egy ideig fényvédő szer nélkül kerékpározik, és csak ez után keni be magát a bőrét óvó faktorokkal.

Nem számít, hogy D2 vagy D3 vitamint veszünk be, bár úgy tűnik, az utóbbit könnyebb beszerezni. Az sem különösebben fontos, hogy mikor és hogyan vesszük be: a D-vitamin szedhető étkezés közben, tejjel együtt, de akár éhgyomorra is. A közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem szükséges zsíros étellel együtt bevenni. Dr. Holick fontosnak tartja a D-vitamin mindennapos szedését. Semmi előnyt nem jelent, ha az adagot több részletre bontva vesszük be, nem pedig egyszerre, sőt akár hetente egyszer is be lehet venni hét darab 1000 vagy 2000NE D-vitamin tablettát. Ha egy nap elfelejtjük bevenni a készítményt, másnap nyugodtan vegyünk be belőle kettőt.

Ne feledjük: sem a D-vitaminban gazdag ételek, sem a tabletták hatására nem termelődnek a szervezetben olyan közérzetjavító vegyületek, mint a mértékletes napozás és szoláriumozás utáni kellemes érzést adó béta-endorfinok.

GAZDAGSÁG ÉS SZEGÉNYSÉG

Nincs vagyonod? Nincs házad, telked, értékes tárgyaid? Nincs pénzed? A rigónak sincsen. Mégis ő a legvidámabb teremtés.Igaz, neki nem kell cipő és nem kell ruha. Ételért sem fizet, csak füttyel. Lakásért sem fizet. Fiait ingyen tanítja az erdő. A rigónak könnyű, mondod, és igazad van. A rigónak valóban könnyű. Ő ma is úgy él, ahogy Isten annak idején elindította az első rigót. Mi nem úgy élünk. Az első ember nem tudta még, mi a vagyon. És hiszem, hogy boldog volt mégis.Pedig az első ember nehezen élt. Gondold csak el. Bunkóval védekezett a vadállatok ellen. Bőrüket maga húzta le, maga készített ruhát és lábbelit belőlük. Barlangban lakott és mohán aludt. Nem volt villanyvilágítása. Semmije sem volt. Mégis, azt hiszem, szerette az életet.Örvendett a szélnek és a napnak. A levegőnek. Annak, hogy egészséges, és ha fáradt volt, annak, hogy lefekhet a mohára pihenni. Örvendett az izmainak és mosolygott, ha pillangó szállt előtte. Ha gyümölcsökkel megrakodva tért haza összkomfort nélküli barlangjába, ha bunkója egy vadat leütött: gazdagnak érezte magát. És mert gazdagnak érezte magát, gazdag is volt.Erről eszembe jut, hogy ismertem embereket, akik palotában laktak, naponta új ruhát vehettek magukra, azt ettek, ami eszükbe jutott, halomban állt körülöttük a vagyon, gyáraik voltak és bankbetétjeik és mégis folyamatosan töprengtek, törték a fejüket, beleőszültek a gondba, mert mindenáron azt akarták, hogy még többjük legyen. Voltak ugyanis emberek, akiknek még több gyáruk volt és még több bankbetétjük. Szegényeknek érezték magukat azok mellett, és mivel szegényeknek érezték magukat, szegények is voltak.Pedig mondom, palotában laktak. Sokkal több szobában, mint amennyit egyáltalán használni tudtak volna. Villanyvilágításuk volt és fürdőszobájuk, nem is egy. Nem zárták le soha a villanyukat és a fürdőszobában bármikor folyt a meleg víz, csak meg kellett nyitni egy csapot. Télen központi fűtés őrizte az egyforma meleget és nem volt soha szénhiány. Rádiójuk volt és gramofonjuk, rengeteg sok lemezzel. Ebédlőben ettek, finom porcelánon, ezüst evőeszközzel. Cselédek szolgálták ki őket. Nem kellett se fát vágjanak, se vizet hordjanak, se edényt mosogassanak, se főzzenek, se seperjenek, se cipőt takarítsanak: mindezt megcsinálták helyettük mások. Olyan ruhába öltöztek, amilyenbe jólesett. Az utcákon, ahol jártak, tele voltak a boltok kirakatai mindenféle szép holmival és minden eladó volt. Minden boltba bemehettek és mindent megvásárolhattak, ami csak szemüknek megtetszett. Amikor eszükbe jutott, elmehettek a színházakba és a hangversenyekre. Kényelmes autók röpítették őket és utazhattak és nem kellett soha, sehol sorba álljanak.Mégis szegények voltak. Nem értek rá örvendeni a napfénynek, a víznek, a levegőnek, a virágoknak, az ételnek. Nem értek rá egyszerűen, mert éjjel-nappal gondok között futkostak, hogy miképpen szerezhetnének még több pénzt. Mert ami volt, azt kevésnek érezték. És amit az ember kevésnek érez, az valóban kevés is.Gazdag akarsz lenni? Gondolj a rigóra és az ősemberre. Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény.Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni!Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van. Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz.

A csoda

"A csoda pillanataiban könnyű elkerülni a kicsinyes gondolkodást, könnyű olyan gondolatokkal foglalkozni, amelyek átívelik a világegyetemet, amelyek felölelik a mennydörgést és a csilingelést, az óriásit és a parányit, a közelit és a távolit egyaránt."

Lépj ki a régi cipődből

Éld az életed – légy önmagad!

Arra biztatlak, hogy kérdőjelezd meg mindazt, amit eddig tapasztaltál, és azt, ami a jelenlegi életedre jellemző. De kérlek, ne egyszerre, hanem egyik dolgot a másik után.
Vizsgáld meg szeretettel az életed minden területét, és saját hozzáállásodat ezen területekhez. Mi tartozik az alapvető területek közé?

• Kapcsolatunk saját magunkkal (Én és Én)
• Kapcsolatunk fizikai önmagunkkal
• Kapcsolatunk az eddigi életünkkel, az élettörténetünkkel és saját tapasztalatainkkal
• Kapcsolatunk a gyökereinkkel, különös tekintettel a szüléinkre, ahogyan gyermekkorunkból és fiatalkorunkból emlékszünk rájuk
• Kapcsolatunk a munkával, a sikerrel, a kreativitással és egyéni képességeinkkel
• Kapcsolatunk a saját nemünkkel és az ellenkez ő nemmel
• A párkapcsolatban elfoglalt helyünk, illetve az egyedüllét
• Kapcsolatunk a barátainkkal
• Kapcsolatunk a társadalommal, amelyben élünk, illetve az abban elfoglalt szerepünk
• Kapcsolatunk Istennel szintén, bátran és alaposan vizsgáld meg ezeket a kapcsolatokat, és állapítsd meg, mennyire vagy elégedett, boldog, illetve elégedetlen, frusztrált, csalódott vagy boldogtalan életed egyes területein.
Fogadd el a gondolatot, hogy az életedben jelenleg uralkodó állapotokat te teremtetted – természetesen általában nem tudatosan.

Az ember egyedinek születik, de kópiaként hal meg

A legtöbb ember olyan lény, amelyik valójában mélyen alszik, holott látszólag mozog.
Elsősorban a szellemük alszik, a tudatuk. A hétköznapi ember tudat nélkül létezik; nincs tudatában saját létezésének, élő mivoltának. A hétköznapi ember megfigyeli a többieket, és úgy viselkedik, ahogyan ők. A majmok is így működnek.

• Ha a tömeg menekülni kezd, a hétköznapi ember velük menekül
• Ha mindenki megáll, ő is megáll
• Ha mindenki tévézik, ő is tévézik
• Ha mindenki panaszkodik, ő is panaszkodik
• Ha mindenki gyalázkodik, ő is gyalázkodik
• Ha mindenki elítél, ő is elítél
• Ha mindenki elutazik nyaralni, ő is elutazik, és beragad a dugóba
• Ha senki sem tesz fel kérdéseket, ő sem kérdez

Az ember egyedinek születik, de kópiaként hal meg. Tulajdonképpen életének legnagyobb részét a szomszédja másolataként éli le, még akkor is, ha más típusú autót vezet. A hétköznapi élet, a tömegek élete, lényegében a másolatok, az alkalmazkodók, a lemmingek, a bólogató Jánosok és a rettegők élete, akik felnőtt testbe bújt, sebzett gyermekek.
A másolt élet nem emberhez méltó. Aki nincs tisztában saját értékeivel, isteni mivoltával, tisztaságával, szépségével és kincseivel, abban nincs méltóság, ezért saját életével és másokkal is méltatlanul bánik, nincs benne sem tisztelet, sem szeretet, sem megbecsülés.
Ennek azonban nem kell így lennie. Ezen lehet változtatni. Felteszem neked a kérdést:
Szeretnél változtatni ezen? Vagy te már egyedi emberként élsz egyedi életet? Ki tudod jelenteni, hogy az életed változatos, izgalmas és szép, mint egy kaland, amelynek során minden nap felfedezel valami újat? Úgy éled az életedet, mint egy gyermek: nyíltan, kíváncsian, mosolyogva, játszva, vidáman, mindenben gyönyörködve, mindent élvezve? Jelen vagy az életedben?
Vagy csak testként létezel?”

Forrás: Robert Betz - Lépj ki a régi cipődből

Légy hű önmagadhoz!

„Légy hű önmagadhoz! Ez azt jelenti, hogy: fejleszd ki magadban mindazt a képességet, szépet és jót, amit a természet adott, fejleszd ki a legmagasabb fokig. Így lehet az ember hű hazájához, emberi mivoltához, az emberiséghez. Ne hagyjad magad eltéríteni attól, amit jónak és helyesnek tartasz, semmiféle földi hatalom vagy fenyegetés által.”

 „Egész embert akarunk nevelni. Adjuk meg a szellemnek, ami a szellemé és a testnek, ami a testé. Tanításunk ne üres adatokból álljon, hanem elégítse ki a gyermek természetes kíváncsiságát, tudni és érteni akarását. A lényeget tanítsuk szépen, egyszerűen és világosan, mert a lényeg mindig szép, egyszerű, világos és gyönyörűsége a szellemnek. Tanításunk ne csak az emlékezetet terhelje, de tanítson egyben gondolkodni, megérteni. Költse fel az önálló gondolkodás, vizsgálódás és cselekvés vágyát. Tanítsuk a gyermeket a szellemi életet élvezni, a szépet, az érdekest megtalálni és szeretni. És mindezt ne nehézkesen, nagyképűen, hanem játszva, könnyeden, mosolyogva. Vessük el végre azt az előítéletet, hogy csak az a munka, ami verejtékkel jár, amit nehezen, kedvetlenül végzünk. Dolgozni kedvvel kell, csak az az igazán jól végzett munka, amit kedvvel végzünk. Igyekezetünk ne az legyen, hogy munkára kényszerítsük a gyermeket, hanem hogy belé kedvet és érdeklődést öntsünk…”

Játsszunk!

Tudjuk régen, bármennyire fáj
túl kell élnünk minden akadályt!
Játsszuk durván, mert itt rég nincsen szabály!

Kérhetsz bármit, szeretem a jót.
A végén úgyis, te kapod a gólt!
A verseny eldőlt és nem láthatsz célfotót.

Átversz engem, átverlek téged, úgysem menne másképp!
Így lesz mindig, így szép az élet, erről szól a játék!
Nem kell félni, nem fog fájni, minden perc ajándék.
A penge élén tudni kell járni, erről szól a játék!

Az se számít, ha sose hiszed el.
Ezt a balhét úgyse viszem el!
Te is játszol, tudom sohasem adod fel.

Átversz engem, átverlek téged, úgysem menne másképp!
Így lesz mindig, így szép az élet, erről szól a játék!

Chomsky tízparancsolata

Lássuk tehát, hogyan próbálja a hatalom maga alá gyűrni (az egyénen keresztül) a társadalmat. Az alábbiak nem szó szerinti idézetek, hanem Chomsky egy-egy tételének kicsit zanzásított verziói.

1.) Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.

2.) A nép úgy kell tekintsen politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.

3.) A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét” (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezek karöltve azon kell munkálkodjanak, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentsék a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.

4.) A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek, akik ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk”) évszázadokon keresztül hajlandó benyelni és elfogadni.

5.) Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetők egyszerűen kell megfogalmazzák az üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.

6.) Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.

7.) Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze.     

8.) A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.  

9.) A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.   

10.) Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani. Megfoghatatlan, érzelmi töltetű, nagy és közös célokat kell kitűzni, amelyek alkalmasak arra, hogy lelkesítsék a tömegeket. Ha nyilvánosságra kerülnek, ezeket a törekvéseinket határozottan (ha kell: erőszakosan) tagadni és cáfolni kell.