Benji - Ha én rózsa volnék 5. ÉLŐ SHOW (Koncz Zsuzsa)

Hungarian Open 2014 - Single: 23.06, Average: 28.93

Minden összefügg mindennel

A Világegyetem összes részecskéje az összes 

többit befolyásolja, akármilyen gyengén 

vagy áttételesen is. Minden összefügg mindennel. 

Ha letépjük egy pillangó szárnyait Kínában, 

az egy amerikai hurrikán menetét befolyásolhatja. 

Ha ki tudnám kérdezni ezt az asztallábat úgy, 

hogy az értelmes információkat szolgáltasson, 

akkor az egész Univerzumra vonatkozó minden kérdésemre 

választ adhatna. Bárkit megkérdezhetnék, akit csak akarok, 

teljesen véleletlenszerűen kiválaszthatok valakit, és feltehetek 

neki találomra bármilyen kérdést, ami csak az eszembe jut, 

és amit válaszol, mindenképpen lendítene valamit az ügyön, 

amivel épp foglalatoskodom, de ugyanúgy az is, ha semmit sem válaszol. 

Minden azon múlik, hogy tudjuk, hogyan kell értelmezni a választ.

Douglas Adams: A lélek hosszú, sötét teadélutánja

John Ono Lennon

"Tizenkét éves korom körül azt gondoltam magamról, hogy zseni vagyok, csak senki nem veszi észre"

John Ono Lennon (születési nevén John Winston Lennon; Liverpool, Egyesült Királyság, 1940. október 9. – New York, 1980. december 8.)

https://www.youtube.com/watch?v=XLgYAHHkPFs

Koncz Zsuzsa, Sebestyén Márta- Rejtelmek

Starry Starry Night

A zene örök

A zene lelkünkben olyan múltat kelt életre, amelyet mi nem is ismerünk, és lelkünkben a szenvedésnek oly sejtését ébreszti föl, amelyről könnyeink sem tudnak semmit.

Oscar Wilde

Andre Rieu Je t'aime

Pretty Woman - Mujer Bonita con Julia Roberts - Musica Roy Orbison (Mejo...

Híres magyar találmányok és feltalálók

Híres magyar találmányok és feltalálók

1. Egy film néhány magyar találmányról
2. Arteriográf (dr. Illyés Miklós)
3. Golyóstoll (Bíró László József)
4. Porlasztó (Bánki Donát és Csonka János)
5. Hologram (Gábor Dénes)
6. Bűvös kocka (Rubik Ernő)
7. Gömböc (Domokos Gábor és Várkonyi Péter)
8. Helikopter (Asbóth Oszkár)
9. Telefonközpont (Puskás Tivadar)
10. Torziós inga (Eötvös Lóránd)
11. Színes televízió és mikrobarázdás lemez (Goldmark Péter Károly)
12. A zajtalan és robbanásmentes gyufa (Irinyi János)
14. Floppy lemez (Jánosi Marcell)
15. Bolygóműves sebességváltó és a Ford T-modell (Galamb József)
16. Transzformátor (Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Déri Miksa)
17. Segner János András (Reakciós vízturbina)
18. Analogikai számítógép (Roska Tamás)
19. Basic nyelv (Kemény János)
20. Nyugtató (Selye János)
21. Térgeometria (Bolyai János)
22. Transzverter (Magyar László, Csefkó Pál)
23. Ortoszkóp (Petzvál József)
24. Forgókondenzátor (Korda Dezső)
25. Fertőzést megelőző eljárások (Semmelweis Ignác)
26. Direkt metanolos üzemanyagcella (Oláh György)
27. Kettős objektív (Petzvál József)
28. Sokszögeszterga (Gellért Károly)
29. Polarizált fényterápia (Mester Endre)
30. Szintetikus vér (Horvát István)
31. Allergofilter (Vajai László)
32. Dinamó elv (Jedlik Ányos)
33. Neumann-elvek (Neumann János)
34. Szódavíz (Jedlik Ányos)
35. Elektromos fogyasztásmérő (Bláthy Ottó)
36. Sakkozó automata (Kempelen Farkas)
37. Alumínium léghajó (Schwarz Dávid)
38. Beszélő gép (Kempelen Farkas)
39. Az űrhajózásban alkalmazott térgeometria (Bolyai János)
40. Fázisváltós villamosvontatás és villanymozdony (Kandó Kálmán)
41. Üvegbeton (Losonczi Áron)
42. Meggymagbeton (Deme Miklósné Fazekas Andrea)
43. Stencil sokszorosítás (Gestetner Dávid)
44. Lőelemképző (Juhász István)
45. Légkondenzációs hűtőtorony (Heller László és Forgó László)
46. A Föld alakjának meghatározása (Izsák Imre)
47. Elektronsokszorozó-cső (Bay Zoltán)
48. Gáztöltésű, fémszálas izzó (Bródy Imre)
49. Tolósugár-hajtómű (Fonó Albert)
50. Jendrassik-gázturbina (Jendrassik Györg)
51. Zemplén-féle elszappanosítás és -cukorlebontás
52. Passzív tumorellenes védelmi rendszer (Kulcsár Gyula)
53. Optikai- és akusztikai távíró (Chudy József)
54. Okostojás (Zagyvai András)
55. Sátorgát (Sápi István Péter)
56. Mit köszönhet a világ a magyaroknak?

Solving the 3x3x3 Rubik's Cube in 25.23 seconds

Takács Dezső: '78

Fény vagy te is

Tükröződésben

elringó lélekösvény

fény írta rajza.

Solving the 3x3x3 Rubik's Cube in 34.13 seconds

Úton

A beautiful song by The Beatles

Isteni csodákkal vagyunk körülvéve

Gondolj a természetre. Figyeld meg például a virágokat. Mi, emberek soha nem tudnánk olyan szépséget létrehozni. Be kell ismernünk, hogy létezik az Isteni intelligencia. Gondolj a testedre. Nem kell gondolkoznod azon, hogyan lélegezz vagy hogy dobogjon a szíved. Isteni csodákkal vagyunk körülvéve.

Mabel Katz

Üdvözlet

Üdvözlet

Egy kényes macska üldögél a járdán,

éjfélre jár már, no, és a Hold,

mint, ha tornyok közt selyemfonálból

horgolt csillogó foltot feszít a pók.

Egy pisszenés sem hallható,

nem mozdul a mutató.

Az állomás homályos szegletében

álmosan tátong a mozdonyfordító.

Kihalt a város, mindenki elment.

Kettőre zárták a várótermet,

az utolsó vonat 

lámpása távol bólogat.

A macska ásít, nézi még a Holdat,

majd holnap, — gondolom én, — 

felszállok egy másik állomáson, 

egy szebb vonatra, még van remény, 

s ha elmaradnak mind a vén akácok, 

vidámnak látszok, elégedettnek, 

mert nem evett meg az éhes önzés,

e képeslappal üdvözlöm Önt, és

kedves családját!

Az öt legjobb karácsonyi ajándék gyerekeknek

Tehát mi az, amivel megajándékozhatjuk a gyerekeinket?

1. A csoda.

Néha szeretném visszakapni azt a képességet, aminek gyerekként még birtokában voltam: hinni a csodákban, átélni azokat. Ülök az autóban, kint havas táj suhan el mellettem, sötét van, de a házakból szines fények szűrődnek ki – úgy hittem, manók járnak a házakba a karácsonyfákra fényeket aggatni… Most nézem a gyerekeim, ahogy tátott szájjal bámulják a csillagszórót, és szeretném nyújtani a percet, hogy sokáig élvezhessék a csodát. Próbálj meg minél több ilyen alkalmat teremteni a gyerekednek: ne sürgesd őket, ne akarj mindent megmagyarázni, vagy értelmet találni neki! Nem kell semmilyen menetrendet tartani, vagy elvárásnak megfelelni. Inkább próbálj meg tanulni tőlük, és együtt élvezni a csodát: hátradőlni, és élvezni a pillanatot.

2. Idő

A gyerekeidnek szükségük van rád. Persze, a családnak is, hogy készen legyen a halászlé, tiszta legyen a lakás, illatozzon a bejgli és az összes rokon ajándéka be legyen csomagolva, de a nagy sürgés-forgásban ne felejtsd el, hogy a legfontosabb a gyereked számára, hogy együtt legyetek. Hogy veled legyen. Lassíts, lassíts, lassíts le és ülj a gyereked mellé! Élvezzétek együtt, ahogy a hulló hópelyheket figyeli vagy arról elmélkedik, hogyan is kerül a karácsonyfa a szobába. Öleld meg, puszild meg és fordíts figyelmet rá! Ne rohanj át a decemberen, hanem próbáld meg észrevenni a csodát magad körül - hidd el, a gyereked sokat segít ebben!

3. Hagyomány

Kövessétek a már meglévő családi hagyományokat vagy teremtsetek újakat karácsonykor! Az életben semmi nem tökéletes, minden az örök változásról, fejlődésről szól, de a biztos pontok, mint a karácsonyi hagyományok, nagyon mélyen bevésődnek a gyerekek lelkébe. A későbbiekben -akárhova is veti az sors őket- biztos pontot jelentenek az életben. Nem kell nagy dolgokra gondolni: egy bizonyos dal, amit minden karácsonyeste eléneklitek, közös süteménykészítés, meseolvasás ilyesmi. Nálunk például minden karácsonyi vacsora végén annyi felé bontunk egy almát, ahányan vagyunk és mindenki kap egy szeletet belőle: ezzel jelképezve, hogy a család összetart és a jövő évben is számíthatunk egymásra. Pici gyerekkorom óta így teszünk, és remélem, a gyerekeim is továbbadják majd ezt a tradíciót.

4. Szabad kéz, az adakozás öröme

Milyen sokat hallottuk már, hogy ajándékot adni ugyanolyan jó, mint kapni. Ezt azóta még jobban átérzem, amióta gyerekeim vannak. Hányszor, de hányszor előfordult már, hogy bumfordi kis rajzokat, összeragasztott és kriksz-krakszokkal “díszített” alkotásokat kaptam a gyerekeimtől, csak azért, mert úgy érezték, adni szeretnének valamit. Mert örültek az őszinte örömömnek, a boldog reakciómnak. Engedjétek, hogy alkossanak a gyerekek: bármit, amit készítenek, szívből készítik, még ha felnőtt szemmel nem is lehet felismerni az alkotást. Ne törődjetek a rendetlenséggel és a rengeteg földön heverő papírfecnivel. Ugyanígy: ha ők akarják díszíteni a karácsonyfát, hát díszítsék ők – anélkül, hogy utána te, mint felnőtt kijavítanád, tökéletesítenéd. Az a fa úgy bájos, csodaszép és tökéletes, ahogy a gyerekagyak megálmodták és a gyerekkezek feldíszítették. Ne a tökéletesre, hanem az őszintére törekedj!

5. Te

Hidd el, a legnagyobb ajándék TE vagy a gyerekednek. Amikor csak rá figyelsz, ha a telefont nem veszed fel, és nem kell kétpercenként felállnod a játékasztaltól, hogy bekukkants a sütőbe, kész-e már a bejgli. Légy együtt a gyerekeddel, és játszatok azt, amit ő szeretne! Olvasni? Sakkozni? Babázni? Bármi, ami az ő kis lelkének jól esik – vegyél benne részt. Ezzel nem csak az ő napját aranyozod be, de észre fogod venni, hogy te is mekkora ajándékot kapsz a gyerekedtől: bepillantást nyerhetsz a lelki világába, megnyílhat neked, mesélhet magáról, az álmairól, a vágyairól.

Öt ajándék, ami nem kerül semmibe.

Öt ajándék, ami felejthetetlen a gyerek számára.

Ne felejtsd: lassíts le, lassulj le, élvezd a pillanatot, élvezd az együttlétet a szeretteiddel és próbáld meg te is megtalálni a csodát a karácsonyban!

Boldog karácsonyt nektek! (:

Egy szeretnivaló hely

Egy szeretnivaló hely, ahol születtem .Magyarbánhegyes. .A Hunyadi utca és a Dózsa utca sarkán található szülőház.

  Fontos, hogy ne feledjük, honnan jöttünk. Az, hogy életünkben szerencsések leszünk, vagy hova vet a sors bennünket, nem tudhatjuk, de ha nem felejtjük el, hogy honnan indultunk, és kiknek kell köszönetet mondanunk, akkor talán nem érhet minket baj.  Szüleim szeretetével körbevéve csodálatos gyermekkorom volt. A csodálatos nyarak, a rokonokkal együtt megélt disznóvágások hangulata, a karácsonyi varázslatok, éjféli misék élménye, édesanyám csodálatos kalácsainak illata, édesapám meséi, az együtt bukfencezések vidám pillanatai feledhetetlenek.  A szülőház az a hely, ahova állandóan visszavágyakozom, meghatározó része marad az életemnek. Mindörökké kedves hely a szívemnek az a ház, amelybe annyira visszavágyódom. Édesanyám egyszerű parasztasszony volt. Jó ételeinek titka azt hiszem az volt, hogy szívvel, lélekkel szeretettel főzött. Soha nem tekintette a főzést pusztán csak asszonyi nyűgnek. Mindig megadta a módját. Soha nem hallottam tőle, hogy hamar összeütök valamit vacsorára. A legegyszerűbb krumplilevest is gondosan készítette.

Mindent felhasznált, ami a kertben termett. Soha nem pazarolta, pocsékolta az ételt  vagy a hozzávalót. A legkevesebb maradékot, konyhai hulladékot is megkapták a jószágok, hogy semmi ne vesszen kárba, hiszen mindenért keményen megdolgoztak, mindennek értéke volt. Az 1950-es évek falusi konyhájában ismeretlenek voltak a háztartási gépek. Volt egy húsdaráló, egy habverő, egy négyoldalú reszelő meg két mozsár. A nagyobbik fából, a kiesebbik rézből. Ezzel a néhány egyszerű kézi eszközzel készültek azok a finom ételek, sütemények.

Gyermekkoromban a szüleim minden konyhára valót megtermeltek. Saját tojásból keltek nálunk a kiscsibék kiskacsák is. Nap érlelte a paradicsomot és a paprikát, langyos eső áztatta a répa meg az uborkasorokat. 

Édesapám rézgálicon kívül semmilyen vegyszert nem használt, de ha a tetvek nagyon elszemtelenedtek, akkor segítségül hívta a fahamut meg a csalánlevelet. Édesanyám meg a vetemények közé egy-egy sor  körömvirágot ültetett. Ennek a növénynek a gyökere kellemetlen illatával messzire űzte a földi kártevőket. Ezekkel az egyszerű praktikákkal és persze rengeteg munkával termelték meg az egész évi konyhára való zöldséget, gyümölcsöt a családnak. Kiskoromban nálunk a csütörtök, szombat és a vasárnap volt a húsos nap. A többit úgy hívták, hogy tésztás nap. Mindig volt leves és volt második. Voltak tepsiben sültek, zsírban sültek, kifőtt tészták. Édesanyám nagyon finom főzelékeket, gyümölcsszószokat készített. Süteményt, tortát csak vasárnap sütött, ámbár hátköznap gyakran volt meggyes rétes, lekváros bukta, szilvás gombóc, túrós lepény, palacsinta.  Aztán készítette a sokféle kifőtt tésztát. Természetesen mindet frissen gyúrta. Mákkal, dióval, túróval ízesítette. Olyan változatosan tudta összepárosítani az ételeket minden napra, hogy mi mindent szerettünk, ami a tányérunkra került. No és a végtelen türelme, ahogy tanítgatott. Meg az éppen aktuális igazmeséi... A nyúlról, aki szerette a káposztafőzeléket, és attól tudott olyan gyorsan futni... A rigóról, akinek azért olyan szép a füttye, mert sok répát csipeget..., az egyszeri kisleányról, aki megette a kenyérhéjat is, hogy szép rózsás legyen az arca... Ő kifogyhatatlan volt a meséből, Gyermekkoromban még megélhettem, hogy fűszeres illatú estéken a kemence padkáján hallgatóztam némán, rezzenéstelen arccal  belesímulva a felnõttek történelmet író beszélgetéseinek számomra rejtelmes világába. Csodálatos volt a  lelket érlelõ közösségben élményeket gyűjtögetni. Manapság gyakran idézem vissza ezeket az alkalmakat a saját családomban. Mert valami kihalni látszik a világunkból. Akkor még nem volt internet, ritka jelenség volt a rádió is.  De voltak közösségek. Igazi, lélekkel töltött közösségek. Mi nem a televízió elõtt nõttünk fel, nem borzalmasnál borzalmasabb és személyiséget torzító „rajzfilmek” foglyaiként tengettük nyári szüneteinket, és nem is unatkoztunk. Mindig játszottunk valami nehezen abbahagyható, lelkünket, elménket, testünket egyaránt mozgató játékot. Többnyire mi találtuk ki, rögtönöztünk. Alkottunk.

Másmilyenek voltak az emberek, másmilyen volt az élet...

Sajnos már csak igaz meséimben él a kemencepadka melege, a sparheltben pattogó tűz fénye, édesanyám sok szép éneke és édesapám versei. Mert az iskolai verseket mindig vele tanultam meg esténként.

Télen korán sötétedett, hosszúak voltak az esték. Azt hiszem, hogy abban az időben a magányos ember szó ismeretlen volt. Hosszú téli estéken a kukoricamorzsolás, a kézimunkázás összetartotta a rokonokat, ismerősöket. De ha épp nem volt munka, akkor is eljártak egymáshoz az emberek, csak úgy beszélgetni. Mert akkor még beszélgettek egymással az emberek. Megfogadták, megbecsülték az öregek tapasztalatát, türelemmel, szeretettel terelgették a gyerekeket az élet rögös útjára. Abban az időben nem volt magányos gyerek sem. Hisz ha végiggondoljuk a régi gyerekjátékokat, egyiket sem lehetett egyedül játszani. A bújócska, a fogócska a lánc-lánc, a hátra ne nézz, és sorolhatnám még hosszasan, mind olyan játék volt, ahol nem kellett győztesnek lenni, csak játszani kellett. Boldogan és önfeledten. Bakancsban, gumicsizmában, belinerkendőben, de egymás kezét fogva.

Kint hordta, kavarta a szél a havat, de a kisszobában a kemencepadkán , a kuckóban nagyon boldog kislány voltam.