2012. november 23., péntek

Tablettába zárt napfény


Két-három évvel is nőhetne az átlagos élettartamunk, ha elegendő D-vitamin lenne a szervezetünkben. Mi, magyarok – különösen a városi emberek – még nyáron is D-vitamin-hiánnyal küzdünk: a lakosság 80%-ának szervezetében van belőle a szükségesnél jóval kevesebb. Miért kell erre különösen figyelni?

Dr. Anu Prabhala, a New York- i Állami Egyetem kutatója öt olyan pácienst kezelt, akik gyengeség és kimerültség miatt kerekesszékbe kényszerültek. A vizsgálatok során kiderült, hogy valamennyien súlyos D-vitamin-hiányban szenvedtek. A betegeket heti 50 000NE D-vitaminnal kezelték, és hat héten belül mind az öten visszanyerték mozgásképességüket.
Egy, az Egyenlítő környékén nevelkedő tízéves kislány feleakkora valószínűséggel lesz életében rákos, mint az északi féltekén élő, hasonló korú társa. Nyolcvan százalékkal kisebb a kockázata annak, hogy élete első harminc évében kialakul nála az 1-es típusú cukorbetegség, sőt ha nem jön közbe valami véletlen baleset vagy kezeletlen betegség, várhatóan 7%-kal hosszabb ideig is fog élni. Pedig az Egyenlítő környékén élő kislány valószínűleg nem ismeri a számítógépet és a kozmetikumokat, nem jár egyetemre, és nem tudja, mi az a fényvédő faktor. Északi féltekén élő társa kiváló iskolákba jár, egészségesen táplálkozik, és mégis nagyobb egészségügyi veszélyekkel kell számolnia: az emlő- és petefészekráktól kezdve a depresszión, az elhízáson, a csontritkuláson át a szívbetegségig.
Mindkét megdöbbentő példát Michael F. Holick A nélkülözhetetlen D-vitamin című könyvében olvastam. A professzor harminc évvel ezelőtt azonosította a D-vitamin szervezetünkben előforduló aktív formáját; azóta kutatja a hiánnyal kapcsolatos rendellenességeket, és úgy tarja, ez a világ leggyakoribb egészségügyi problémája. A könyvben nincs szó a magyar helyzetről, pedig az is súlyos: a lakosság 80%-ának, különösen a városban élőknek a szervezetében jóval kevesebb a D-vitamin, mint kellene.
A D-vitamin ötszázmillió éve van jelen a Földön. Az egysejtű tengeri lényekben is megtalálható, ahol az UV sugárzástól védi az adott sejtet. A D-vitamin ugyanis megfogja az UVB fotonokat, és ezáltal megóvja a sejtet a roncsoló hatástól. Később kiderült, hogy a többsejtű szervezetekben a D-vitamin gátolja a sejtek osztódását, szaporodását, ám eközben serkenti azok specializálódását, vagyis a sejt-típus kialakulásának folyamatát. Ha ezt a kettőt összerakjuk – azaz hogy a sejtek osztódását, szaporodását gátolja, viszont a specializálódást serkenti –, valójában daganat-ellenes hatásról beszélünk. Vizsgálatok során kiderült, hogy D-vitamin-hiányos állapotban 30-35%-kal nagyobb a vastagbélrák, az emlő- és petefészekrák, valamit más egyéb daganat előfordulási gyakorisága is. Ez a nagyon fontos információ arra késztette a kutatókat, hogy D-vitamin analógokat állítsanak elő daganatkezelésre.
A bőrünkben az UVB sugárzás hatására képződik az előanyagból D-vitamin. Télen még a napfényes napokon sem elegendő az ultraibolya sugárzás ahhoz, hogy ez a folyamat megindulhasson; a mi éghajlatunkon erre sajnos csak a június – július – augusztusi napsütés elég. Valójában tehát mindenki D-vitamin-hiányossá válik télen, és sokan ezt nyáron sem pótolják, hiszen mindannyiunkat arra kondicionáltak, hogy a napozástól bőrrákunk lesz. Ez azonban csak akkor fenyeget, ha minden nap több óra hosszat fekszünk a napon, a megfelelő mennyiségű D-vitamin létrejöttéhez viszont napi 15 perc napsütés is elegendő. Nem is kell az egész testünket kitenni a napnak: elég a karunkat, az arcunkat vagy a lábunkat. Ahogy öregszünk, bőrünk a korral egyre vastagodik, és az UVB sugárzás nehezebben hatol át rajta, így egyre kevésbé képes D-vitamint szintetizálni. Persze, ez is szerepet játszik az időskori D-vitamin-hiány kialakulásában; a 65 év felettieket nevezhetjük ebből a szempontból idősnek.
Mivel napozással nem lehet ezt az adalékot túladagolni, nincs semmi baj azzal, ha valaki a biztonság kedvéért D-vitamin-készítményeket is szed. A legfrissebb ajánlások szerint a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt legalább napi 1000NE D-vitaminra van szükségük; Holick professzor saját véleménye szerint mindenki nyugodtan szedhetne napi 5000NE mennyiséget, akár rendszeresen is. Pácienseinek általában a napi 1000-2000NE szedését javasolja, egy 400NE egységet tartalmazó multivitamin tabletta szedése mellett. A tudós tavasszal, nyáron és ősszel egy ideig fényvédő szer nélkül kerékpározik, és csak ez után keni be magát a bőrét óvó faktorokkal.
Nem számít, hogy D2 vagy D3 vitamint veszünk be, bár úgy tűnik, az utóbbit könnyebb beszerezni. Az sem különösebben fontos, hogy mikor és hogyan vesszük be: a D-vitamin szedhető étkezés közben, tejjel együtt, de akár éhgyomorra is. A közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem szükséges zsíros étellel együtt bevenni. Dr. Holick fontosnak tartja a D-vitamin mindennapos szedését. Semmi előnyt nem jelent, ha az adagot több részletre bontva vesszük be, nem pedig egyszerre, sőt akár hetente egyszer is be lehet venni hét darab 1000 vagy 2000NE D-vitamin tablettát. Ha egy nap elfelejtjük bevenni a készítményt, másnap nyugodtan vegyünk be belőle kettőt.
Ne feledjük: sem a D-vitaminban gazdag ételek, sem a tabletták hatására nem termelődnek a szervezetben olyan közérzetjavító vegyületek, mint a mértékletes napozás és szoláriumozás utáni kellemes érzést adó béta-endorfinok.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Copyright AZT HITTEM... 2009. Powered by Blogger.Designed by Ezwpthemes .
Converted To Blogger Template by Anshul .