2013. december 12., csütörtök

Az öt legjobb karácsonyi ajándék gyerekeknek




Tehát mi az, amivel megajándékozhatjuk a gyerekeinket?

1. A csoda.

Néha szeretném visszakapni azt a képességet, aminek gyerekként még birtokában voltam: hinni a csodákban, átélni azokat. Ülök az autóban, kint havas táj suhan el mellettem, sötét van, de a házakból szines fények szűrődnek ki – úgy hittem, manók járnak a házakba a karácsonyfákra fényeket aggatni… Most nézem a gyerekeim, ahogy tátott szájjal bámulják a csillagszórót, és szeretném nyújtani a percet, hogy sokáig élvezhessék a csodát. Próbálj meg minél több ilyen alkalmat teremteni a gyerekednek: ne sürgesd őket, ne akarj mindent megmagyarázni, vagy értelmet találni neki! Nem kell semmilyen menetrendet tartani, vagy elvárásnak megfelelni. Inkább próbálj meg tanulni tőlük, és együtt élvezni a csodát: hátradőlni, és élvezni a pillanatot.

2. Idő

A gyerekeidnek szükségük van rád. Persze, a családnak is, hogy készen legyen a halászlé, tiszta legyen a lakás, illatozzon a bejgli és az összes rokon ajándéka be legyen csomagolva, de a nagy sürgés-forgásban ne felejtsd el, hogy a legfontosabb a gyereked számára, hogy együtt legyetek. Hogy veled legyen. Lassíts, lassíts, lassíts le és ülj a gyereked mellé! Élvezzétek együtt, ahogy a hulló hópelyheket figyeli vagy arról elmélkedik, hogyan is kerül a karácsonyfa a szobába. Öleld meg, puszild meg és fordíts figyelmet rá! Ne rohanj át a decemberen, hanem próbáld meg észrevenni a csodát magad körül - hidd el, a gyereked sokat segít ebben!

3. Hagyomány

Kövessétek a már meglévő családi hagyományokat vagy teremtsetek újakat karácsonykor! Az életben semmi nem tökéletes, minden az örök változásról, fejlődésről szól, de a biztos pontok, mint a karácsonyi hagyományok, nagyon mélyen bevésődnek a gyerekek lelkébe. A későbbiekben -akárhova is veti az sors őket- biztos pontot jelentenek az életben. Nem kell nagy dolgokra gondolni: egy bizonyos dal, amit minden karácsonyeste eléneklitek, közös süteménykészítés, meseolvasás ilyesmi. Nálunk például minden karácsonyi vacsora végén annyi felé bontunk egy almát, ahányan vagyunk és mindenki kap egy szeletet belőle: ezzel jelképezve, hogy a család összetart és a jövő évben is számíthatunk egymásra. Pici gyerekkorom óta így teszünk, és remélem, a gyerekeim is továbbadják majd ezt a tradíciót.

4. Szabad kéz, az adakozás öröme

Milyen sokat hallottuk már, hogy ajándékot adni ugyanolyan jó, mint kapni. Ezt azóta még jobban átérzem, amióta gyerekeim vannak. Hányszor, de hányszor előfordult már, hogy bumfordi kis rajzokat, összeragasztott és kriksz-krakszokkal “díszített” alkotásokat kaptam a gyerekeimtől, csak azért, mert úgy érezték, adni szeretnének valamit. Mert örültek az őszinte örömömnek, a boldog reakciómnak. Engedjétek, hogy alkossanak a gyerekek: bármit, amit készítenek, szívből készítik, még ha felnőtt szemmel nem is lehet felismerni az alkotást. Ne törődjetek a rendetlenséggel és a rengeteg földön heverő papírfecnivel. Ugyanígy: ha ők akarják díszíteni a karácsonyfát, hát díszítsék ők – anélkül, hogy utána te, mint felnőtt kijavítanád, tökéletesítenéd. Az a fa úgy bájos, csodaszép és tökéletes, ahogy a gyerekagyak megálmodták és a gyerekkezek feldíszítették. Ne a tökéletesre, hanem az őszintére törekedj!

5. Te

Hidd el, a legnagyobb ajándék TE vagy a gyerekednek. Amikor csak rá figyelsz, ha a telefont nem veszed fel, és nem kell kétpercenként felállnod a játékasztaltól, hogy bekukkants a sütőbe, kész-e már a bejgli. Légy együtt a gyerekeddel, és játszatok azt, amit ő szeretne! Olvasni? Sakkozni? Babázni? Bármi, ami az ő kis lelkének jól esik – vegyél benne részt. Ezzel nem csak az ő napját aranyozod be, de észre fogod venni, hogy te is mekkora ajándékot kapsz a gyerekedtől: bepillantást nyerhetsz a lelki világába, megnyílhat neked, mesélhet magáról, az álmairól, a vágyairól.

Öt ajándék, ami nem kerül semmibe.

Öt ajándék, ami felejthetetlen a gyerek számára.

Ne felejtsd: lassíts le, lassulj le, élvezd a pillanatot, élvezd az együttlétet a szeretteiddel és próbáld meg te is megtalálni a csodát a karácsonyban!

Boldog karácsonyt nektek! (:

2013. november 30., szombat

Egy szeretnivaló hely


Egy szeretnivaló hely, ahol születtem .Magyarbánhegyes. .A Hunyadi utca és a Dózsa utca sarkán található szülőház.
  Fontos, hogy ne feledjük, honnan jöttünk. Az, hogy életünkben szerencsések leszünk, vagy hova vet a sors bennünket, nem tudhatjuk, de ha nem felejtjük el, hogy honnan indultunk, és kiknek kell köszönetet mondanunk, akkor talán nem érhet minket baj.  Szüleim szeretetével körbevéve csodálatos gyermekkorom volt. A csodálatos nyarak, a rokonokkal együtt megélt disznóvágások hangulata, a karácsonyi varázslatok, éjféli misék élménye, édesanyám csodálatos kalácsainak illata, édesapám meséi, az együtt bukfencezések vidám pillanatai feledhetetlenek.  A szülőház az a hely, ahova állandóan visszavágyakozom, meghatározó része marad az életemnek. Mindörökké kedves hely a szívemnek az a ház, amelybe annyira visszavágyódom. Édesanyám egyszerű parasztasszony volt. Jó ételeinek titka azt hiszem az volt, hogy szívvel, lélekkel szeretettel főzött. Soha nem tekintette a főzést pusztán csak asszonyi nyűgnek. Mindig megadta a módját. Soha nem hallottam tőle, hogy hamar összeütök valamit vacsorára. A legegyszerűbb krumplilevest is gondosan készítette.

Mindent felhasznált, ami a kertben termett. Soha nem pazarolta, pocsékolta az ételt  vagy a hozzávalót. A legkevesebb maradékot, konyhai hulladékot is megkapták a jószágok, hogy semmi ne vesszen kárba, hiszen mindenért keményen megdolgoztak, mindennek értéke volt. Az 1950-es évek falusi konyhájában ismeretlenek voltak a háztartási gépek. Volt egy húsdaráló, egy habverő, egy négyoldalú reszelő meg két mozsár. A nagyobbik fából, a kiesebbik rézből. Ezzel a néhány egyszerű kézi eszközzel készültek azok a finom ételek, sütemények.
Gyermekkoromban a szüleim minden konyhára valót megtermeltek. Saját tojásból keltek nálunk a kiscsibék kiskacsák is. Nap érlelte a paradicsomot és a paprikát, langyos eső áztatta a répa meg az uborkasorokat. 
Édesapám rézgálicon kívül semmilyen vegyszert nem használt, de ha a tetvek nagyon elszemtelenedtek, akkor segítségül hívta a fahamut meg a csalánlevelet. Édesanyám meg a vetemények közé egy-egy sor  körömvirágot ültetett. Ennek a növénynek a gyökere kellemetlen illatával messzire űzte a földi kártevőket. Ezekkel az egyszerű praktikákkal és persze rengeteg munkával termelték meg az egész évi konyhára való zöldséget, gyümölcsöt a családnak. Kiskoromban nálunk a csütörtök, szombat és a vasárnap volt a húsos nap. A többit úgy hívták, hogy tésztás nap. Mindig volt leves és volt második. Voltak tepsiben sültek, zsírban sültek, kifőtt tészták. Édesanyám nagyon finom főzelékeket, gyümölcsszószokat készített. Süteményt, tortát csak vasárnap sütött, ámbár hátköznap gyakran volt meggyes rétes, lekváros bukta, szilvás gombóc, túrós lepény, palacsinta.  Aztán készítette a sokféle kifőtt tésztát. Természetesen mindet frissen gyúrta. Mákkal, dióval, túróval ízesítette. Olyan változatosan tudta összepárosítani az ételeket minden napra, hogy mi mindent szerettünk, ami a tányérunkra került. No és a végtelen türelme, ahogy tanítgatott. Meg az éppen aktuális igazmeséi... A nyúlról, aki szerette a káposztafőzeléket, és attól tudott olyan gyorsan futni... A rigóról, akinek azért olyan szép a füttye, mert sok répát csipeget..., az egyszeri kisleányról, aki megette a kenyérhéjat is, hogy szép rózsás legyen az arca... Ő kifogyhatatlan volt a meséből, Gyermekkoromban még megélhettem, hogy fűszeres illatú estéken a kemence padkáján hallgatóztam némán, rezzenéstelen arccal  belesímulva a felnõttek történelmet író beszélgetéseinek számomra rejtelmes világába. Csodálatos volt a  lelket érlelõ közösségben élményeket gyűjtögetni. Manapság gyakran idézem vissza ezeket az alkalmakat a saját családomban. Mert valami kihalni látszik a világunkból. Akkor még nem volt internet, ritka jelenség volt a rádió is.  De voltak közösségek. Igazi, lélekkel töltött közösségek. Mi nem a televízió elõtt nõttünk fel, nem borzalmasnál borzalmasabb és személyiséget torzító „rajzfilmek” foglyaiként tengettük nyári szüneteinket, és nem is unatkoztunk. Mindig játszottunk valami nehezen abbahagyható, lelkünket, elménket, testünket egyaránt mozgató játékot. Többnyire mi találtuk ki, rögtönöztünk. Alkottunk.

Másmilyenek voltak az emberek, másmilyen volt az élet...

Sajnos már csak igaz meséimben él a kemencepadka melege, a sparheltben pattogó tűz fénye, édesanyám sok szép éneke és édesapám versei. Mert az iskolai verseket mindig vele tanultam meg esténként.
Télen korán sötétedett, hosszúak voltak az esték. Azt hiszem, hogy abban az időben a magányos ember szó ismeretlen volt. Hosszú téli estéken a kukoricamorzsolás, a kézimunkázás összetartotta a rokonokat, ismerősöket. De ha épp nem volt munka, akkor is eljártak egymáshoz az emberek, csak úgy beszélgetni. Mert akkor még beszélgettek egymással az emberek. Megfogadták, megbecsülték az öregek tapasztalatát, türelemmel, szeretettel terelgették a gyerekeket az élet rögös útjára. Abban az időben nem volt magányos gyerek sem. Hisz ha végiggondoljuk a régi gyerekjátékokat, egyiket sem lehetett egyedül játszani. A bújócska, a fogócska a lánc-lánc, a hátra ne nézz, és sorolhatnám még hosszasan, mind olyan játék volt, ahol nem kellett győztesnek lenni, csak játszani kellett. Boldogan és önfeledten. Bakancsban, gumicsizmában, belinerkendőben, de egymás kezét fogva.
Kint hordta, kavarta a szél a havat, de a kisszobában a kemencepadkán , a kuckóban nagyon boldog kislány voltam. 


2013. november 11., hétfő

A világ mindig gyönyörű!




"A világ mindig gyönyörű, nem azért, mintha valóban az volna, hanem azért, mert én úgy látom." 
/Bohumil Hrabal/

2013. október 16., szerda

Elmenekülni a múlt elől



Nem akartam mást, csak felejteni. Néha úgy éreztem, sikerült, aztán mégis egyre-másra tértek vissza a részletek, mint a víz felszínén felbukkanó fadarabok, amelyek jelzik, hogy odalent egy hajóroncs hever. Egy rózsaszín felső, egy versike a nevemmel, az érzés, hogy valaki a nyakamra teszi a kezét. Mert ez történik, amikor megpróbálsz elmenekülni a múlt elől: nemcsak, hogy felzárkózik, de le is hagy. Eltakarja a jövőt, a tájat, magát az eget, míg nem marad más út, csak az, amelyik keresztülvezet rajta, az egyetlen amelyen valaha hazajuthatsz.

2013. szeptember 24., kedd




"Az ember úgy képzeli, hogy a barátság szolgálat. Mint a szerelmes, úgy a barát sem vár jutalmat érzéseiért. Nem akar ellenszolgálatokat, nem látja valószínűtlen ténynek azt, akit barátjául választott, ismeri hibáit, s így vállalja, minden következménnyel. Ez lenne az eszmény. S csakugyan, érdemes-e élni, embernek lenni ilyen eszmény nélkül? S ha egy barát megbukik, mert nem igazi barát, vádolhatjuk-e őt, jellemét, gyengeségét? Mit ér az olyan barátság, ahol erényeket, hűséget, kitartást szeretünk a másikban? Mit ér mindenféle szeretet, amely jutalmat akar?"

2013. szeptember 8., vasárnap

Andi gyönyörű makrofotói































2013. július 24., szerda

10 parancsolat


1. Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.

2. A népnek úgy kell tekintenie politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.

3. A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét” (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezeknek karöltve azon kell munkálkodniuk, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentse a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.

4. A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek: évszázadokon keresztül hajlandók benyelni és elfogadni ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk”).

5. Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetőknek egyszerűen kell megfogalmazniuk üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.

6. Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.

7. Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze.

8. A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.

9. A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.

10. Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Titkos nyilvántartásokat kell létrehozni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani.
Noam Chomsky

2013. július 18., csütörtök

Mostmár megállhatok



Ady Endre
Most már megállhatok
Csak másért a másét
Sohasem akartam,
Csupán a viharért
Nem jártam viharban.
Becsületes szivem
Becsületes jussát
Kerestem a harcban.
Most már megállhatok:
Már-már minden emlék,
De mégis, ha újra,
Ha százszor születnék:
A jussáért küzdő
Lantos és parittyás,
Csak ugyanaz lennék.
Régi, küzdött harcok
Silány, kis bért hoztak,
Igaztalan szájjal
Sokan megátkoztak.
Hejh, bús évek voltak,
Véresek, lihegők
S mégsem voltak rosszak.

2013. július 6., szombat

Rózsaszín világ


Hiszek a rózsaszín világban. Hiszem, hogy a nevetés a legjobb kalóriaégető. Hiszek a csókban, lehetőleg sok csókban. Hiszek abban, hogy erősnek kell lennünk, mikor úgy tűnik, hogy minden rosszra fordul. Hiszek abban, hogy a boldog lányok a legcsinosabbak. Hiszek abban, hogy a holnap egy újabb nap! Hiszek a csodákban.





2013. június 14., péntek

Az élet titka


Ha akarjátok, itt helyben megmagyarázom, mi az élet lényege, mi az élet titka és értelme.
Ne fussatok ábrándok után, ne törekedjetek címre, vagyonra!
Évtizedek idegőrlő munkája kell ezek eléréséhez,
s egyetlen éjszaka elrabolhatja tőletek.
Őrizzétek meg fölényes egykedvűségeteket az élettel szemben,
ne rettegjetek a bajoktól s ne sóvárogjatok a boldogság után, hisz úgyis mindegy:
a keserűség nem tart örökké, s ami édes, az sem fenékig az.
Örüljetek, ha nem fáztok, s ha éh és szomj nem gyötör benneteket,
ha nincs megroppanva a gerincetek, ha lábatok járni, kezetek fogni,
szemetek látni, fületek hallani képes – van-e még, akire irigykednetek kellene?
Ne irigyeljetek másokat. Aki irigy, elsősorban önmagát emészti.
Dörzsöljétek meg a szemetek, mossátok tisztára szíveteket, s becsüljétek,
nagyon becsüljétek meg azokat, akik szeretnek benneteket, akik jószívvel vannak irántatok.

2013. június 13., csütörtök

Gyógyítás színekkel - rózsaszín

Mire használható ez a tiszta gyermeki mégis ártatlanul pajzán szín?

Csökkenti a feszültséget, kimerültséget, és javítja az önbecsülést. Segít, hogy megszabadulhassunk belső görcseinktől és a túlzott kötelezettségektől. A rózsaszín nyugtató hatással van a testre. Ez a szín még az izmokat is ellazítja. Erősíti a szív-és keringési rendszert, a tüdőt, a mellkast és a háti csigolyákat.

Azt olvastam, hogy nyugtató hatását felhasználják a börtönökben, az elvonókúrákon és az elmegyógyintézetekben is. Ééérdekes...

A rózsakvarc színe is rózsaszín. Ez a kristály a szív csakra köve. A kvarc-család "leglágyabb" tagja, nagymama-kőnek is hívják. Arról ismert, hogy az ön-elfogadást és a szeretetet erősíti, és mindezt mások felé is közvetíti.
Színét a kvarcba beépülő nyomelemnyi titán okozza. Öngyilkos kristálynak is nevezik, mert képes úgy átadni az energiáját, hogy még a színét is teljesen elveszti, átlátszóvá válik.

Viselhető ékszerként, használható marokkőként. A rózsakvarc növeli az érzékenységet, az empátiát, a romantikát. Óvja a szívet, regenerálja a vért, harmonizálja a szívritmust.



A szép




A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban
tündöklőn ott sugárzik.


Hiszek...

“Hiszek a rózsaszín világban.
Hiszem, hogy a nevetés a legjobb fogyókúra.  
Hiszek a csókban, sok-sok csókban.
Hiszek abban, hogy erősnek kell maradni akkor is, ha minden összedőlni látszik.
Hiszem, hogy a boldog lányok a legszebb lányok. Hiszem, hogy holnap új nap virrad.
És hiszek a csodákban …”
Audrey Hepburn

2013. június 2., vasárnap




Karóval jöttél, nem virággal,
feleseltél a másvilággal,
aranyat igértél nagy zsákkal
anyádnak és most itt csücsülsz,

mint fák tövén a bolondgomba
(igy van rád, akinek van, gondja),
be vagy zárva a Hét Toronyba
és már sohasem menekülsz.

Tejfoggal kőbe mért haraptál?
Mért siettél, ha elmaradtál?
Miért nem éjszaka álmodtál?
Végre mi kellett volna, mondd?

Magadat mindig kitakartad,
sebedet mindig elvakartad,
híres vagy, hogyha ezt akartad.
S hány hét a világ? Te bolond.

Szerettél? Magához ki fűzött?
Bujdokoltál? Vajjon ki űzött?
Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd,
se késed nincs, se kenyered.
Be vagy a Hét Toronyba zárva,
örülj, ha jut tüzelőfára,
örülj, itt van egy puha párna,
hajtsd le szépen a fejedet.

József Attila


2013. május 1., szerda

Ragyog mindenek felett


Az eszemben anyám jár
s vele együtt az a nyár
melynek vége sose lett
Ragyog mindenek felett

2013. április 29., hétfő

GYERMEKKOR



Nekünk, mai gyerekeknek

nagyon nehéz megérteni, 

hogy akkor még nem volt

gétéavájsziti, nintendó, 

de még egy nyomorult laptop sem. 
Nem netezhettek, 
nem csetelhettek, 
nem lájkolhattak a fészbukon. 
Szegény kicsi Sándor bácsinak
ingerszegény egy gyerekkora lehetett!


2013. március 31., vasárnap

Húsvét vasárnap

A húsvét, a kereszténység egyik legnagyobb szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, ehhez igazodik a húsvét időpontja. Ha a március 21-ei napéjegyenlőség időpontja olyan szombati napra esik amikor éppen holdtölte van, akkor abban az évben a húsvét március 22-én van. Tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet. 2013-ban március 31.-e Húsvét vasárnapja.


Kassák Lajos: Harangszó

Feltámadott, mondják a népek és
Megsüvegelik,
Nevét a názáretinek, ki az ács fia volt
s megenyhült már a szél is s a rügyek
kisarjadtak.
Kétezer éve látják õt a vének és a gyerekek
Amint hosszú, fehér ingecskéjében lépeget
S alszik a tengerre szállt halászok bárkájában.
Én is emlékszem rá, mint az egykori
Játszótársra
S ti is útszéli csavargók és mesteremberek
Akik hű követői vagytok valamennyien
A nincstelenségben, az útban és az igazságban
Igen, igen, az Õ árnya is visszhangja vagyunk
mi
s bár nem ízlelgetjük a húsvéti bárány húsát
mindennapi kenyerünkben s vizünkben
dicsérjük,
hogy vérünkből való s meghalt értünk
a kereszten.


2013. március 20., szerda

Feladat


Hozzátenni a világhoz csak egyet,
egy almafát, egy könyvet, egy fiút
vagy lányt vagy többet vagy egy tiszta udvart,
egy szonátát, egy szonettet, egy zsemlét,
egy kézszorítást, ajándék mosolyt,
csak egyet mindig, csak egyetleneggyel
gyarapítani a kifoszthatatlant.

2013. március 2., szombat

Vándorúton





“Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.”

2013. február 12., kedd

Egyszerű öröm



Öröm már az is, ha a Nap
bőkezűbb, mint a tegnapi,
egy kis langymeleg, annyi csak,
hogy az eresz jégcsapjai
fölengedjenek egy kicsit,
s meghervadjon a jégvirág,
hogy elláthass a sarokig,
csak a sarokig legalább,
s máris meglegyint a remény,
véred is enged, csörgedez,
jeget-pengető hangot ad;
ennyi kell, egy kis enyhe fény,
és amíg csöpög az eresz,
indulót vacog a fogad.

2013. január 21., hétfő

Töprengés

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)
 
Copyright AZT HITTEM... 2009. Powered by Blogger.Designed by Ezwpthemes .
Converted To Blogger Template by Anshul .